Nyaki-mellkasi osteochondrosis

a nyaki osteochondrosis tünetei

A hát felső és középső részének fájdalmának leggyakoribb oka a cervicothoracalis osteochondrosis. És bár ez a lassan előrehaladó patológia nem halálos, jelentősen rontja az ember életminőségét, és bizonyos esetekben rokkantságot is okozhat. És csak a gerincmozgási szegmensekre nehezedő egyenetlen nyomást okozó tényezők lehető maximális kiküszöbölése lassítja le a biológiai öregedés visszafordíthatatlan folyamatait, és ezáltal enyhíti az állapotot.

A gerinc degeneratív elváltozásainak okai

A cervicothoracalis régió osteochondrosisa a 7 nyaki és 12 mellkasi csigolyát összekötő csigolyaközi lemezek multifaktoriális patológiája. A degeneratív elváltozások leggyakoribb okai a következők:

  • gravitáció (a súlypont elmozdulása és az axiális terhelés újraeloszlása)
  • hosszan tartó munkavégzés kényszerhelyzetben
  • rezgés
  • hipodinamia
  • autoimmun betegség
  • gerinc-túlterhelés, amely a váz- és izomrendszer patológiáihoz kapcsolódik (deformációk, lapos láb)
  • fertőző és gyulladásos folyamatok a közeli struktúrákban
  • anyagcserezavarok
  • a kötőszövet fejlődésének örökletes rendellenességei
  • traumás sérülések
  • túlzott statikus vagy dinamikus terhelések
  • hormonális egyensúlyhiány

Az osteochondrosis súlyosbodását férfiaknál és nőknél stressz, hosszan tartó idegi megterhelés, alultápláltság, hipotermia okozhatja.

A nyaki és a mellkasi gerinc osteochondrosisának tünetei

Az érintett csigolyaközi lemezek degeneratív folyamatait helyi fájdalomszindrómák és utalt fájdalom kísérik. Az agy vérellátásának megsértése miatt a betegek cefalgiára, szédülésre, szem előtti "repülésre", fájdalomra panaszkodnak a vállban vagy a teljes felső végtagban, az interkostális és az interscapularis régióban. Kellemetlen érzés, bizsergés a nyakban, mellkasban, hasban, időszakos fájdalmas pulzálás a fülben vagy halántékban, fájdalom köhögéskor és tüsszögéskor.

Hosszú kényszerhelyzetben való tartózkodás után szorítás érzése jelentkezik. A cervicothoracalis osteochondrosis gyakran tipikus kardiális tünetekkel jár, ami nagymértékben megnehezíti a diagnózist. A további jelek közül ki kell emelni a bőr egyes területeinek zsibbadását, az emésztőrendszer zavarát, a mély lélegzetekkel fokozódó fájdalmat, a fekvő helyzetben lévő légszomjat.

Az osteochondrosis szakaszai

A kóros folyamatnak 4 fejlődési szakasza van:

I - a pulpos anyag duzzanata és mozgása a lemezen belül, a perifériás idegvégződések irritációja. A nyaki és a mellkasi lumbágó a fizikai aktivitás hátterében fordul elő

II - a rostos gyűrű repedése, a csigolyatestek közötti rögzítés megsértése, a csigolyaszegmensek instabilitása. Állandó izomfeszülés, funkcionális blokádok, mozgáskorlátozottság kíséri

III - a porckorong membrán szakadása és a nucleus pulposus (sérv) kitüremkedése. A gyökérkompressziós neurológiai szindrómák reflexes prolapsussal, gyengeséggel, sorvadással, a beidegzési zóna érzékenységi zavarával nyilvánulnak meg II - a rostos gyűrű repedése, a csigolyatestek közötti rögzítés károsodása, a csigolyaszegmensek instabilitása. Állandó izomfeszülés, funkcionális blokádok, mozgáskorlátozottság kíséri

IV - az intervertebralis symphysis összes összetevőjének degeneratív elváltozása. A porckorong mineralizációja és tömörödése következtében a fazett ízületek arthrosisa alakul ki, és az érintett területen a mobilitás jelentősen korlátozott.

Diagnosztikai módszerek

A vertebrogén patológia diagnózisát komplexben végzik, beleértve:

  • létfontosságú és kóros anamnézis gyűjteménye
  • fizikális vizsgálat statikus helyzetben
  • diagnosztikai vizsgálatok (aktív és passzív mozgászavarok vizsgálata)
  • a neurológiai állapot meghatározása
  • A gerinc két vetületű sima röntgenfelvétele
  • CT
  • MRI

Professzionális klinikán a különböző dorsopathiák diagnosztizálása során mágneses rezonancia képalkotást végeznek manuális vizsgálattal kombinálva. Ezeknek a módszereknek a kombinált alkalmazása teljes körű információt nyújt a diszkogén rendellenességek területeinek lokalizációjáról, a sejtek szerkezetéről és metabolikus aktivitásáról, valamint az összes lágyrész-komponens állapotáról.

Melyik orvoshoz kell fordulni

Egy neurológus kezeli a vertebrogén rendellenességekben szenvedő betegeket. Ezenkívül szükség lehet csontkovács, gerincsebész segítségére.

Hogyan kell kezelni a cervicothoracic osteochondrosisát

A nyaki és mellkasi gerinc osteochondrosisának kezelése magában foglalja:

  • fájdalom, duzzanat és gyulladás elleni gyógyszer
  • manuális terápia
  • masszázs és önmasszázs;
  • fizioterápiás eljárások (UVI, elektroforézis, lézer-, magnetoterápia, DDT)
  • reflexológia
  • fizioterápiás gyakorlatok
  • fűzés, ragasztás
  • posztizometrikus relaxáció

Ha az osteochondrosist csigolyaközi sérv bonyolítja, sebészeti beavatkozás javasolt a beteg számára.

Hatások

Az egészséghez való közömbös hozzáállás és az orvosi ajánlások figyelmen kívül hagyása a kóros folyamat aktív progressziójához és különféle reflex- és kompressziós szindrómák kialakulásához vezethet:

  • krónikus cervicocranalgia és thoracalgia (a nyaki-occipitalis régióból eredő fejfájás, mellkasi fájdalom)
  • a fej dőlésszögének korlátozása az elváltozással ellentétes irányban
  • a felső végtagok vegetatív rendellenességei
  • érzékelési problémák a kezekben és az ujjakban
  • a belső szervek diszfunkciója
  • a gerinc részleges immobilizálása
  • fogyatékosság

A cervicothoracalis osteochondrosis megelőzése

A negatív tényezők hatásának minimalizálása érdekében ajánlott rendszeresen végezni az izomváz erősítését célzó gyakorlatokat. A hosszan tartó monoton munkavégzés során nagyon fontos a testtartás figyelése, a testhelyzet gyakrabban történő változtatása, a nagy amplitúdójú mozgások kerülése, valamint a hipotermia és a huzat elleni védekezés.